2008 őszén csődbe jutott egy patinás New York-i brókercég, a Lehman Brothers. Ez az esemény, azonban nemcsak az ő végüket jelentette, hanem egy gazdasági válság kirobbanásához is vezetett. Bár a filmben nem szó szerint erről a pénzintézetről van szó, de a történet a Lehman Brothers körülbelül két napjáról szól a válság kirobbanásának kezdetén. Egy újabb tőzsdés film mondhatnánk, viszont később kiderül, hogy valami sokkal mélyebb mondanivalója van. Nem csoda, hogy 2012-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb forgatókönyv kategóriájában.
A film trailere:
Az első, ami előtt megemelem a kalapom az a szereplőgárda. Kevin Spacey, Geremy Irons alakítása igen meggyőző számomra.Simon Baker (Jared Cohen) jelenléte kicsit meglepett,de el kell ismernem, hogy ő is jól adta az összekötő kisfőnök szerepét. Demy Moore számomra kicsit szürkének tűnt. A filmben az aktuális zsenit Zachary Quinto alakította Peter Sullivan személyében, akinek természetesen mentora is volt Eric Dale személyében, akit Stanly Tucci alakított. A szürke kisegér szerepét Penn Badgleyre osztották, aki Seth Bregmant alakította. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy annak ellenére, hogy szerepe jelentéktelen volt, színt vitt a filmbe. Ő az a ficsúr, aki a liftben szórakozik a pezsgős üveggel és ő az, akinek a nevét Jared meg sem jegyzi a tanácskozáson. Stanle Tuccinak (Eric Dale) nagyobb jelentőséget tulajdonítottam volna az előzetes alapján. A rangsorban csak alulról a második, viszont ezt ellensúlyozandó ő teszi a legnagyobb felfedezést, amit Peter csak továbbfejleszt. Az egyik legidegesítőbb szereplőnek Will Emersont tartom,akit Paul Bettany alakít. Arra nehéz válaszolni, hogy miért, de szerintem azért, mert egy olyan embernek tűnik a filmben, aki nagy pénzeket keres, miközben csak egy láncszem vezetőségi rangsorban és ugyan főnök, de valódi döntéseket nem kell meghoznia.
Nézzük a történetet! Egy befektetési bankban, a kockázatelemző részlegen végigsöpör egy tisztogatási hullám, amikoris a részleg jelentős részét szélnek eresztik. Az elbocsátottak közt van Eric Dale is, aki kockázatkezeléssel foglalkozik. Az épp folyamatban levő munkáját nem hagyják befejezni,de sikerül átadni azt egyik beosztottjának. Ez a beosztott Peter Sullivan, aki egy rakétatudós, de mivel itt jobbak a fizetési lehetőségék, hát itt hasznosítja számolási képességét, aminek segítségével sikerül is befejezni főnöke munkáját (mialatt haverja Seth és Eric volt főnöke Will bulizni vannak ). Mikor rájön, hogy mekkora súlya van annak, amit felfedezett - tudniillik az egész cég fennmaradását veszélyeztetik, azok az értékpapírok, melyek a bank könyvelésében megtalálhatóak - figyelmezteti Sethet és Willt. Ekkor megfigyelhető, hogy miként alakul ki a "riadólánc". Will , miután ő is szembesül a probléma nagyságával, figyelmezteti Samet, aki pedig egy "krízistanácsot" hív össze. Ennek a vezetője Jared és ő szól a nagyfőnöknek, Tuldnak is. Jared szerintem a film leggonoszabbnak, leghidegebbnek beállított figurája. Míg pl. Sam vagy Tuld mutatnak érzéseket ( Sam a haldokló kutyája miatt szomorú, Tuld pedig az egyik jelenetben a fejét a falba veri miután beszél Sammel ), addig Jared minden körülmények között rideg marad és csak a cég érdekeit veszi figyelembe még akkor is, ha kollégáit kell feláldozni értük.
A cselekmény többi része kikövetkeztethető. Végrehajtják a tervet, melyet az éjszaka folyamán kitaláltak, azaz akire csak tudják rásózzák az értéktelen papírokat, tudván, hogy ezek után vajmi kevés esélyük lesz újabb üzletet kötni ezekkel az emberekkel.
A filmben két jelenet is van, amit nevezhetnénk akár "Játék a számokkal"-nak is. Az egyik, amikor Peter, Will és Seth a tetőn próbálják kiszellőztetni a fejüket. Ekkor Will elmondja, hogy mire mennyit költ egy év alatt. A másik hasonló jelenetben szintén szerepel Will, aki épp Ericet próbálja meggyőzni arról, hogy kirúgása ellenére térjen vissza a céghez. Ekkor Eric megemlíti, hogy egyszer hidat épített ( tehát ő sem bankár a kezdetektől fogva ) és a számolás tárgya, hogy ez a híd mennyi időt takarított meg az ott élő embereknek.
Egyesek a párbeszédek nagyszerűségét emelik ki, amivel egyet tudok érteni. Ami viszont szerintem szintén kiemelkedő az az, hogy a szereplők mindegyike olyan lett, amilyennek a készítők szánták. Seth a kisember megtestesítője, aki a válsággal csak veszíthet, Sam a vezető, akire a többiek felnéznek, Peter az aktuális zseni Kevin Spacey oldalán ( ld. 21 - Las Vegas ostroma ).
Összefoglalva: nekem a film nagyon tetszett. A legzseniálisabbnak azt tartottam, hogy meg tudott hökkenteni, úgy, hogy közben nem kellett elviselnem egy robbanásos, CGI-dús jelenetet sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése